Az elfojtott ásításokban gazdag, de legalább érdemi történésektől mentes átigazolási szezon gondolkodóba ejtett minket, és amondók vagyunk, tipikusan bundesligás megoldásoknak vagyunk szemtanúi. Az ordító ziccer megvolt, de a csatárok egymásra vártak, a kapufáról kifelé pattant a labda, a bevetődő védőben elhalt a lövés. Ruud van Nistelrooy érkezése nyomán egymást kergették fejünkben a gondolatok, tovább után a teljes ligát érintő helyzetértékelést adunk közre.

Miközben azon nyavalyogtunk az őszi szezon kapcsán, mennyire felértékelődött a stabilitás, a kiegyensúlyozott teljesítmény szerepe, néhány hét alatt szétesett a tabella. Minden tiszteletünk Felix Magathé, de mostantól hivatalosan is kétesélyesnek kell nyilvánítanunk a bajnokságot, még ha van Bommel szerint a Bayern csak önmagát verheti meg. Akár a mutatott játékot, akár a pillanatnyi formát vesszük alapul, idén valószínűleg le kell huppannunk az év végi ördögszekérről, szívbe markoló végjátékra csak az alvégen számítunk.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy bármennyire is elismerésre méltó a Frankfurt és a Mainz oktatófilmje – amit különösen Stuttgartban, Wolfsburgban és Hoffenheimben vetítenek nagy sikerrel – nem vehetjük komolyan őket, ami a nemzetközi szereplést illeti. A HSV, BVB, S04 hármas komolynak mondható, tízpontos előnyt rakkolt össze, ezzel gyakorlatilag kitehetjük a minden jegy elkelt táblát. Mondjuk ezt elsősorban azért, mert az ősz sikercsapata, a huszonhárom meccsen veretlen Bréma ismét a deviancia útját választotta, és letért az igaz ösvényről.

A Bayern ellen irtózatos verést kerültek el a történelem legegyoldalúbb három-kettes meccsét produkálva, most pedig nem restelltek négyszer is szedni a Gladbach gombócaiból. Mindenki a legrosszabb arcát mutatja; Schaaf variál a gyémánt és a kétszűrős rendszer között, Wiese végleg elfelejtheti vb-szereplési terveit (ha voltak egyáltalán, bár amekkora arca van, biztos), Frings már csak egy Ossian koncerten mutatna jól, Marin és Özil csak a középkezdésnél jut labdához, ők is formán kívül senyvednek. A támadójáték Pizarro nélkül veszélytelen, mint a vagyonadó kalkulátor, miközben tényleg Aaron Huntra van szüksége Löwnek? – fene se érti.

Az unalomba fulladt átigazolási szezon egyetlen érdemleges történése Ruud van Nistelrooy érkezése, viva HSV.

Ezt most azért mondjuk, mert marhára nem találunk rációt a csapatok passzivitásában, bár igaz, nehezen tudom átérezni egy német könyvelő lelkivilágát. Ugyanakkor a Bundesliga legfrissebb, még ropogós pénzügyi kimutatása szerint, a francos gazdasági válság ellenére is simán rekorderedményeket hozott a liga, a BuLi 1-2 összbevétele először lépte át a kétmilliárd eurós határt. (Ezzel, és a Hannover által perre vitt 50+1 százalékos szabállyal jövő héten tervezünk foglalkozni)

Lényeg a lényeg – ahogy habitang kolléga szokta volt beszúrni egy félórás körmondat végén – aki az apja ballagási öltönyében akar becsajozni, az sikeres ember nem lehet.
A nyári őrület, az elszabadult átigazolási árak után stabilizálódott, sőt igencsak visszafogott piaci helyzet alakult ki, így pont a bundás bújhatott volna hangya jelmezbe, mert amíg a sok tücsök hegedült, addig Németországban még a tojást is megberetválták. Itt lett volna az idő a betakarításra.

A HSV legalább úgy tesz, mint aki komolyan gondolja a nehézsúlyú öv elhódítását, nemcsak a sajtótájékoztatón keménykedik, megpróbál nyerni. Még az adósságrendezéssel küszködő Schalke is mélyítette a keretét, befoltozott pár lyukat, ha nem is faltörő kosként, de legalább úthengerként mennek előre.

A Bréma padján ilyen Pasanen, Prödl, Husejinovic, Niemeyer, Marcelo Moreno formák ültek a gladbachi alázás közben – nem kimondottan az a névsor, ami a Bajnokok Ligája taktusait juttatná eszembe. A Werder stabil lábakon áll, adósságnak nyoma sincs, aranytartaléknak ott van Özil szinte borítékolható eladása, 10-15 millió euróból be lehetett volna adni egy használható center-védő kombót. Ennyi – de még több is – bőven megtérült volna egy nemzetközi szereplésből, simán vállalható, kiszámított kockázat.

A pénz Leverkusenben sem lehet kérdés, viszont a pad rövidsége, és a csapat tapasztalatlansága már annál inkább. Különösen úgy, hogy Rolfes várhatóan már nem lép pályára ebben a szezonban, legalábbis meghatározó szerepe biztosan nem lesz. A klub mégis vállrándítással intézte el a csapatkapitány kiválását, aki a bajnoki cím tükrében az egyetlen használható szűrő a keretben.

Wolfsburg dettó, Veh kiebrudalása mondjuk komoly előrelépés, de a liga egyik legtragikusabb védelmével nem tudom, miféle terveket lehet szövögetni. Dzeko (aranytartalék csapó kettő) és Grafite tán nem állíthat fel minden évben Bundesliga gólrekordot.

Megkockáztatom, még a Bayern is hibázott a nagytakarítás időzítésével. Azután, hogy szinte minden kiegészítőnek szánt emberüket túlárazva vették, most lehalászhatták volna a pénzügyileg megroppant klubokat, ahelyett, hogy minden idők legvékonyabb keretével forduljanak rá a bajnoki hajrára, és a BL húsosfazekára, melyből kalkulálhatóan masszív darabokat kanyarítanak le minden alkalommal.

A Bundesliga, és újabban még a Bayern sem tud konkurálni az európai nagycsapatokkal, de ők most csak laposakat pislogtak, minden szónál többet mond, hogy még a Citynek is az arcára fagyott a mosoly.

A recesszió mellett szót kell még ejteni a vb közelségéről is; mellőzött, de azért nagy nevek váltak volna elérhetővé a játékkényszer miatt.

Nyáron, a nagy csapatépítések idején majd újra dürrögni kezdenek a managerek, és a vb által amúgy is felspannolt árakat ismét az egekbe fogják tolni, ráadásul az szintén borítékolható, hogy lesznek klubok, akik kiadják a vége a válságnak jelszót, és belecsapnak a lecsóba, kerül amibe kerül. 

Távolról sem vagyok az eszetlen tékozlás híve, az újabb Kirch-botrány szószólója, de meg kell ragadnom az első kezem ügyébe eső, közhelynek látszó tárgyat, és azt bölcselkedni, hogy két kis ugrással nem lehet átjutni a szakadékon.

Tippjáték

Harald Hardrode legyőzését csak a Barracuda-hadművelet kezdetének szánjuk (félelmetesen hangzik, mi?), feltett szándékunk, hogy totális terrort vezetünk be, kezdve a kvízkérdéssel, hadd szokja a bőrgatyás kompánia.

Összesen hány játékos lépett pályára a Bayern Münchenben (kupa és bajnokság) abban a szezonban, mikor először tudtak duplázni a Bundesligában?

Ha ne adj Isten senki sem küldene helyes megfejtést, úgy a leggyorsabb válaszadóval meccselünk. Még mindig heinrich.nst@gmail.com, ne maradjanak le a tippek sem. Emlékeztetőül az állás: 4,5 : 5,5 nemide.

Ellenfelünk ismét mocsing lesz, szerény tipposzlopa a következő:

Bremen – Hertha 3-1
Marin nagy meccse lesz, ő lesz Kroos-szal Özil két oldalán a vb-n, meglássátok

Wolfsburg – Bayern 2-4
most szólok, hogy Barrios lesz Dzeko utódja

Köln – HSV 0-1
a kölniek gólarányából kiindulva…

Freiburg – Schalke 0-2
izgalom nem lesz, de talán becserélik Asamoaht (aki 43-szoros válogatott!!!)

Bochum – Leverkusen 0-2
Kroos lesz Marinnal Özil két oldalán a vb-n, meglássátok :)

Hoff – Hannover 2-2
Simunic annyira illik ebbe a csapatba, hogy gólt fejel, majd (ezúttal két sárga után) kiállítják, a hannover viszont balfasz ahhoz, hogy ezt kihasználja

Nürnberg – Stuttgart 1-2
szerencsére Marica-t már nem tudja honosítani… :sóhaj:

Mainz – Gladbach 2-1
Szalai gólpasszával, érzem

Dortmund – Frankfurt 2-1
Tamás visszatér, de azt hiszi, hogy a válogatottban van és nem ér labdába, hétfőn öt és felest kap a kickertől.